Évmilliókkal, évezredekkel ezelõtt az elõember és az állatok lényegileg egy koszton éltek. A hosszú tél vége felé már szinte alig volt elraktározott táplálék, s a tavasszal elõször megjelenõ virág és hajtásrügyek voltak azok a szuper táplálékok, amik segítettek az ujbóli erore kapásban. Ahogy teltek múltak az évezredek, az emberiség táplálkozási és életmódi szokásaiban alapveto és jelentos változás állott be.
A létért való kundelem ugyanúgy megvan, mint a korábbiakban, de egészen más síkra terelodött át. Korábban, aki nem tudott eleget enni, az legyöngült, s vége volt. Ez akkor teljesen természetes volt, hisz ez vezetett a természetes kiválasztódáshoz, melynek következtében csak a leg életrevalóbb egyedek utódai maradtak fenn.
Most az élelmiszer iparok szinte mindent levesznek a háziasszonyok válláról, s konyhakész és félkész élemiszerek dömpingje szinte áttekinthetetlen választéka már már a bõség zavarát jelenti.
A bõség azonban csak látszólagos. A bõség mellet , ami egyben a hozzáadott kemikáliák boségét is jelenti, ott van az inség is. Ez pedig azt jelenti, hogy a természetes táp egész élelmiszerek a folyamatos finomítás és egyéb manipulálás eredményeképpen részben, vagy majdnem teljesen elvesztik biológiai harmóniájukat, s így egy sor hiány betegség kialakulásával kell számolnunk.
A friss nyers növényekben megvan minden, amennyiben vegyszerekkel, mûtrágyával, növényvédõ szerrel nincsenek agyon kezelve, amire a szervezetnek szüksége van
.A növényeknek van azonban egy olyan szakasza, amikor energetikailag a csúcson vannak a többi fejlõdési szakaszhoz képest. Ez a szakasz a csírázás és rügyezés idõszaka.
A növényekben mindég ott van az energetikailag leg aktívabb állapot, ahol éppen az esedékes biológiai történések vannak. Egyértelmû ezek után, hogy a tavaszi növények friss rügyei, hajtásai, az éppen csírázó magvak friss növedéke miért jelent egészen különleges úgynevezett szupert táplálékot.
A kémiai analízisek alapján ezekben a friss növényi részekben a vitaminok és szervalkotó makro mikro elemek, az enzimek lényegesen nagyobb koncentrációban találhatóak, mint a növények többi részében, a fejlõdés kései szakaszaiban. jelentõs a szerves sav és keserû anyag, az alkaloida tartalmuk is, s ezek a téli elsalakosodott szervezet tisztulását segítik elõ.
Bátran csíráztassunk tehát magunk is gabona magvakat, napraforgót, pillangós magvakat, kerestes viráguak magjait, stb stb, s ha nincs speciális ellenjavallat, akkor ahány kilósak vagyunk, annyi deka csirázó magvat fogyasztva, nagyban javítjuk általános egészségünket.
A csiráztatást csivi tálban végezhetjük, de vigyázzunk, hogy a nedvesítés ne járjon rothasztással.
Hasonló a helyzet a kellõen ellenõrzött, tiszta helyrõl származó rügyek, hajtások fogyasztásával.
Kérem, hogy csak szakember által megismert és ajánlott rügyet, hajtást fogyasszunk a természetben, nehogy kellõ szakértelem híjján a várt jó hatás helyett kellemetlen végeredménnyel találkozzunk.
A teljesség igénye nélkül néhány ehetõ hajtás és rügy és virág:: hársfa, fûz, nyírfa, nyárfa, bodza, csipkerózsa csalán, vadrózsa ,galaj, ibolyafélék, medvehagyma ,ragadós galaj ,lucerna, gabonafélék, cseresznye, alma, körte, vadalma, vadkörte, mandula, szilva, birs. szõlõ, stb . Természetesen, ha ezek permetezve voltak, akkor szó sem lehet a fogyasztásról. A burgonya csirája viszont szolanin tartalma miatt mérgezõ, tehát tilos fogyasztani.
Ismételten kérem, csak szakértõ által felismert rügyet hajtást fogyasszunk, de elébb csak pár szemecskét, figyelve reakcióinkat, s ha nincs baj, ehetünk bõvebben. Pár év alatt szakértõvé válunk, saját személyünket illetõen.
Béky László