“Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.”
Ahhoz, hogy életmûködésünk harmonikus legyen, lelkileg és testileg kiegyensúlyozott kell lennünk. A lelki tényezõk elsõdlegessége mellett a kellõ körültekintéssel végzett testmozgáson kívül leginkább a táplálkozásnak van szerepe. Szervezetünk mûködéséhez fehérjére, zsiradékra, szénhidrátokra, élelmi rostra, vitaminokra, makro- és mikroelemekre valamint úgynevezett egyéb biológiailag aktív anyagokra van szükségünk.
Hyppokratesz volt az elsõ, aki már az ókorban felhívta a figyelmet arra, hogy “az ördög a belekben lakozik”. Utalt arra, hogy vagy a kényszerpálya, vagy a gyarló emberi magatartás, vagy mindkettõ együtt ok-okozati szinten az egész szervezet megbetegedéséhez vezethet.
Emésztésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor a tápcsatornában a tápanyagok felszívódásra alkalmas elemi részecskékre bomlanak le. Ez a folyamat részben mechanikus, részben biokémiai jellegû. A mechanikus folyamat a szájüregben a rágással, nyállal való összekeveréssel, majd a nyeléssel folytatódik, s ide tartozik az emésztõ apparátusban a tovahaladást biztosító perisztaltika, részben a rekeszizom bizonyos mozgása, de ide tartozik, a székletürítés is. A biokémiai folyamatok során az enzimekben gazdag emésztõnedvek hatására, a fehérjék, zsírok és szénhidrátok vízben oldhatókká válnak, majd a vitaminokkal, makro- és mikroelemekkel, egyéb biológiailag aktív anyagokkal együtt a bélnyálkahártyán keresztül részben a nyirokerekbe, részben a véráramba kerülnek.
Sohasem az a meghatározó, hogy az elfogyasztott táplálékoknak milyen az összetétele, hanem mindig az, hogy abból mi szívódik fel, illetve még tovább menve, hogy mindabból mi, és milyen mértékben hasznosul.
A természetben számtalan mikroorganizmus található, ezek közül némelyek más élõlényekkel, így többek közt az emberrel alakítottak ki együttélést, azaz szimbiózist. Ez a kapcsolat mind a mikroszervezetek, mind pedig az ember számára lehet káros, de lehet hasznos is, s ez utóbbi tekinthetõ a természetes állapotnak. Ebben az évmilliók óta fennálló kapcsolatban az ember biztosítja a konszolidált környezetet és a táplálékot, melyen a mikroorganizmusok élnek és szaporodnak, valamint az ember számára nélkülözhetetlen biofaktorokat termelnek. A mikroszervezetek megtalálhatóak a köztakarón, azaz a bõrön, a természetes testnyílásokban, de megtalálhatóak az emésztõrendszerben is. Az egészséges felnõtt szervezetben több kilogrammnyi mikroorganizmus él, amely egyes szerzõk szerint 150-féle, mások szerint 350-400-féle populációból áll. (A széklet tömegének jelentõs részét elhalt mikroorganizmusok képezik.) A belekben élõ mikroorganizmus garnitúra faj- és egyedspecifikus, ez azt jelenti, hogy az adott személyre jellemzõ paramétereket tükrözi. A Föld mintegy 6 milliárd lakosánál csak a saját szervezetére jellemzõ mikroorganizmus garnitúrája alakul ki, amely jóban-rosszban élete végéig vele marad, de az idõk folyamán a mindenkori helyzethez alkalmazkodik. Teljesen természetes, hogy elsõrendû feladatunk a gazdaszervezet és a mikroszervezetek közti egyensúly fenntartása. A tápcsatornában lévõ mikrobiológiai diszharmónia visszahat más területek mûködésére, s ez különféle egyéb megbetegedések L lehet – például nõgyógyászati, légúti, nyirokkeringési, bõrgyógyászati betegségek. A tartós diszharmónia egyik következménye lehet a candidiasis kialakulása is.
Hazánk lakosságának rohamos csökkenésében, ami évente mintegy 40 ezer fõ, jelentõs szerepe van az ún. gastro-enterológiai eredetû megbetegedéseknek.
Az ezredforduló kényszerpályán lévõ mezõgazdasági termelési rendszere, a feldolgozó iparok helytelen értékrendje következtében olyan élelmiszerek árasztják el a szupermarketek, de még a legkisebb falusi boltok polcait is, amelyek mindennek nevezhetõek, csak egészséges, tápegész tápláléknak nem. Az agyonfinomított, tisztított, részeire bontott, különféle mesterséges adalék anyagokkal “piacképessé tett” mûélelmiszerek egyre távolabb állnak a gyakran nem is tudatosult valós igényektõl. A különféle vegyi anyagok, színezékek, ízfokozók, állományjavítók, emulgeálók, tartósítószerek stb. részben természetes eredetûek, de nagyobb részük egyéb forrásból ered, emiatt ezek táplálékként történõ felhasználása kétes értékû.
Számtalan úgynevezett népbetegséget ismer a tudomány, de mind a mai napig nem került fel a hivatalos listára az az emésztõ szervi megbetegedés, amely manapság a lakosság egyre növekvõ hányadánál vagy lappangó vagy már kifejlõdött formában jelentkezik. Ennek a betegségnek a neve:
krónikus, fekélyes vastagbél gyulladás (colitis ulcerosa chronica) Természetesen amíg ez a betegség teljes mértékben kialakul, vagy innen még tovább fejlõdik, többféle formája jelentkezik. A sor elején az irritabilis colon syndroma áll, s a sor végén a különféle malignus, azaz rosszindulatú folyamatok.
A betegség valójában olyan komplex állapotromlás, amelynek tünetei az örökletes tényezõk, a helytelen táplálkozási szokások, tartósan feszült lelkiállapot és egy sor ismert és kevéssé ismert tényezõ kölcsönhatásaként alakulnak ki.
A krónikus vastagbél gyulladás okai tehát az alábbiak:
belsõ tényezõk:
örökletes adottságok
habitus, amelyik állandóan próbál kompenzálni
aszthmatikus hajlam, astheniás alkat
gyönge emésztõrendszer, a táplálkozási diszharmóniák toleráló képességének hiánya
diszharmónikus sérülékeny bélflóra
hûléses, felfázásos betegségekre való hajlam
sérülékeny idegrendszer, szélsõségesen introvertált, vagy extravertált személyiség (vagy ezek együttes megjelenése egy személyben)
külsõ tényezõk:
helytelen táplálkozási szabályok
stresszben gazdag mikro- és makrkörnyezet, amely tartósan meghaladja az egyén kompenzáló képességét
geopáthia
meteorológiai hatások
kozmikus hatások
mozgáshiány, természettõl való tartós elszakadás
elektroszmog, pszeudogeopáthia
felelõtlenül alkalmazott antibiotikumok
Maga a betegség elõször, mint úgynevezett iritábilis colon syndroma jelentkezik, s a folyamat ekkor még reverzibilis, azaz visszafordítható.
Ennek külsõ tünetei a változó lelki állapot, a szélsõségesen vidám, szinte feldobott állapottól, a szorongó, önmarcangoló állapotig sûrûn változik.
A széklet vagy napokig kimarad, majd hirtelen távozik, de lehet bogyós, esetleg elõbb bogyós, a végén híg, vagy – és ez az általánosabb – napokig híg, egyre világosabb, esetenként vízszerû. Ez az állapot aztán látszólag minden külsõ beavatkozás nélkül megszûnik. Vigyázat! – Ezt nem gyógyulást, csupán átmeneti tünetmentességet jelent.
Ha a beteg szakértõ, holisztikusan gondolkodó, empatikus terapeutához kerül, akkor az alapos kikérdezés után kiderül az igazi ok, és ennek megfelelõen alakítandó ki a komplex terápia.
Ha a betegséget nem ismerik fel, vagy mást diagnosztizálnak, esetleg csak tüneti kezelést alkalmaznak, akkor a betegség megy a maga útján és kifejlõdik az egyre súlyosabb és súlyosabb állapot, kialakul a vastagbélgyulladás krónikus szakasza, amelynél már a folyamatoknak csak egy része reverzibilis, de az idõ múlásával egyre több az irreverzibilis faktor.
Helytelen terápia esetén a helyzet tovább romolhat és romlik is, kialakulhatnak vérzõ fekélyek, s a vér a székletben is megjelenik.
Kialakulhatnak polipózus képletek, amelyek már bizonyos atípusos sejt és szövet elfajulásokat is jelentenek, kialakulhatnak divertikulózisok, amelyek a megváltozott nyomáskülönbség és tartós gyulladásos folyamat közös eredményeképpen értékelhetõek.
A divertikulózisnál fennáll a perforáció veszélye, s nem egy esetben sipoly keletkezhet a has külsõ, általában köldök környéki területén. Szélsõsége en elhanyagolt esetekben a kór átalakulhat malignus (rosszindulatú) folyamattá. Az esetek igen nagy százalékában a kór elõszele már kora gyermekkorban megjelenik pol,- vagy más allergia formájában, többek közt lehet ez búza, esetleg rozs allerga i ‘e nem ritka a tej, vagy más táplálék okozta allergia sem, sõt jelentkezhet az asthma bronchialae megbetegedés is.
A széklet akár már kicsiny gyermekkorban is – valamely lelki trauma, vagy subtrauma hatására – híggá, bûzössé, gyakorivá válhat. Ezután évekig tartó nyugalmi idõszak következhet, melynek bármely komolyabb testi-lelki trauma véget vethet. A tapasztalatok szerint azonban egyre több az óvodás és általános iskoláskorú colitises beteg. Az ilyen eseteknél kivétel nélkül szerepet játszik a lelki gondokkal küzdõ édesanya, a diszharmónikus családi és/vagy iskolai légkör.
Sajnos egy sor olyan tünettel is jelentkezhet a colitis, melyek egymástól látszólag teljesen függetlenek és eltérõek – s ezt a tünetegyüttest még a szakirodalom sem hozza összefüggésbe a betegséggel.
A fejbõr viszketésével a bõrgyógyász, esetleg a hajgyógyász foglalkozik. Az egész testfelületen, de kifejezetten a lábszárakon lévõ száraz, sokszor pikkelyesen hámló bõr tünetet a bõrgyógyász, esetleg a kozmetológus kezeli.
A száraz bõr egyértelmûen a vastagbél nyálkahártya mindenkori állapotának tükörképe.
A fájó, nehezen mozgó térdek – elsõsorban a bal térd – szintén a fennálló gyulladásos állapotra utal. A jobb térd a felszálló vastagbél és a harántvastagbél jobb felének, valamint a máj kanyarnak, míg a bal térd értelemszerûen a harántvatagbél másik felének, a lépkanyarnak, illetve a leszálló vastagbélnek a tükörképe, a végbéllel együtt. Gyakori kísérõjelenség a deréktáji, pontosabban az ágyéki-keresztcsonti, gyakran a lábakba is kisugárzó fájdalom. Ezekkel, az ízületi jellegû tünetekkel a reumatológus és a fizioterapeuta foglalkozik.
Az étkezések utáni fájdalmas puffadás és kellemetlen teltségérzet, gázképzõdés, az esetenkénti nyákos gázürítés szintén mindennapos együttjárói a betegségnek. A leszálló vastagbél körül gyakran találni fájdalmas tapintású, tömött nyirokcsomókat. A tünetek közé soroljuk a mással nem magyarázható, hosszú idõn keresztül fennálló fog ínyvérzést.
Az instabil lelkiállapot gondozása a neurológus, vagy a pszichiáter feladata, míg a fájdalmas has és rendellenes széklet a belgyógyász hatásköre, de az idegen képletekkel már a sebész foglalkozik. Belép a terápiába a természetgyógyász, a fitoterapeuta és a bioenergetikus is, a dietetikusról nem is beszélve.
Tapasztalataim szerint a kórházi és háziorvosi dietetika kiegészítésre szorul, mivel kevés, a páciensek által hasznosítható konkrétumot tartalmaz.
A szakorvosi terápia gyakran a Salazopirinen és a steroidokon kívül nem sok érdemlegeset tud felmutatni, ami valóban hatékony lenne, sõt ezek a gyógyszeres kezelések is csak átmeneti javulást eredményeznek.
A betegség sajnos futótûzként terjed, s felelõsséggel állítom, hogy hazánk lakosságának jelentõs része már klinikailag, vagy subklinikailag szenved a kórban.
Szempontok
Soha /Ritkán/Gyakran : 0 pont / 1 pont/ 2 pont
1. Viszket-e a fejbõre?
2. Gázosodnak-e belei, fõleg étkezés után?
3. Volt-e már napokig tartó székletkimaradása?
4. Volt-e már naponta többször híg, szétesõ széklete?
5. Nehézséget okoz-e széklete visszatartása?
6. Volt-e mára székletén nyák?
7. Volt-e már a székletében vér, vérnyom?
8. Szokott-e a hasa puffadni, fájni fõleg baloldalon?
9. Száraz-e bõre test szerte, fóként a lábszárak külsõ részén?
10. Tapasztalta-e, hogy lábszára viszket, bõre pikkelyes, hámlik?
11. Szokott-e fájni a térde – fõleg a bal – és ekkor széklete is rosszabb?
12. Tapasztalta-e már, hogy amikor széklete híg, szétesõ, a lelkiállapota is rosszabb, esetleg a feje is fáj?
Értékelés:
0-5 pont Emésztése rendben van
5-12 pont Emésztésére nagyobb gondot kell fordítania
12-20 pont Emésztésében már a colitis tünetei jelentkeznek
20 pont felett Ön valószínüleg már a bélbetegség valamely szintjén van a vastagbélgyulladás krónikus szakasza, amelynél már a folyamatoknak csak egy része reverzibilis, de minél késõbb kerül igazi szakember kezébe a páciens, annál több az irreverzibilis faktor.
Helytelen terápia esetén a helyzet tovább romolhat -s romlik is, kialakulhatnak vérzõ fekélyek, s a vér a székletben is megjelenik.
Kialakulnak polipózus képletek, amelyek már bizonyos atipiás sejt és szövet elfajulást is jelentenek, kialakulnak divertikulózisok, amelyek a megváltozott nyomáskülönbség és tartós gyulladásos folyamat közös eredményeképpen értékelhetõek.
A divertikulózisnál megvan a perforáció veszélye, s nem egy esetben sipoly keletkezik a has külsõ, általában köldök környéki (lehet máshol is) területén. Szélsõségesen elhanyagolt esetekben a k átalakulhat malignus folyamattá. Az esetek iJen nagy százalékában ko.ra gyermekkorban már a kór elõszele megtalálható.
Megjelenik pollen allergiában, vagy más allergia formájában, ezek közt kell szólni a -bú’za, egyes esetekben a rozs pollen, valamint más pázsitfû félék allergiáiról is. Nem ritka a tej, vagy más táplálék okozta allergia sem.
Jelentkezhet az asthma bronchialae megbetegedés is.
A széklet már kicsiny gyermek korban. is, valamely lelki trauma, vagy subtrauma hatására híggá, bûzössé, gyakorivá válik.
Hosszú-hosszú évekig nyugalom következhet, de pl. az 2oo6 os évben több mint 15 esetben 6 éven aluli páciens is jelentkezett colitis megbetegedéssel rendelõmben. A felnõtt, de a fiatal felnõtt pácienseknél is egy sor olyan tünet jelentkezik, amelyeket a szakirodalom együttesen nem ismertet, s a páciens sem tudja, hogy a különféle eltérõnek látszó tünetek mind . colitis kísérõi.
A fejbõr viszketésével a bõrgyógyász esetleg a hajgyógyász foglalkozik.
Az egész testfelületen, de kifejezetten a lábszárakon lévõ száraz, sokszor pikkelyesen hámló bõr tünetet a bõrgyógyász :esetleg a kozmetológus kezeli hidratáló krémekkel. A száraz bõr egyértelmûen a vastagbél nyálkahártya mindenkori állapotának tükörképe.
A fájó, nehezen mozgó térdek – elsõsorban a bal térd – szintén a mindenkori gyulladásos állapot tük;örképe.
A jobb térd a felszálló vastagbél és a harántvastagbél jobb felének, valamin a máj kanyarnak a tükörképe, a bal térd értelemszerûen a másik fél és lépkany.r, illetve a leszálló vastagbél tükörképe a végbéllel együtt. Ezzel a tünettel a reumatológus és a fizioterapeuta foglalkozik.
Az instabil lelkiállapot a neurológus, vagy a pszichiáter feladata, míg a fájdalmas has és a széklet a beIgyógyász hatásköre, de az idegen képletekkel már a sebész foglalkozik. Belep a terápiába a természetgyógyász, a fitoterapeuta és a bioenergetikus . a dietetikusról nem is beszélve. Az arcüreg panaszokkal a gégész, az allergiás légzési gondokkal a pulmonológhus, a hüvelyi folyamatokkal a nõgyógyász, a férfi gondokkal az urológus a felelõsen fohglalkozó hozzáértõ.
Tapasztalataim szerint a kórházi és háziorvosi dietetika teljes egészében tudománytalan, felületes, konkrétumokat nem tartalmaz, csak. általános szólamokat ismételget, amibõl a páciensek az égvilágon semmit sem tudnak hasznosítani.
A szakorvosi terápia a Salazopirinen és a steroidokon kívül nem sok mindent tud felmutatni :mi hatékony lenne, sõt ezek a gyógyszeres kezelések is csak átmeneti javulást e’edményeznek.
Mindezeket igazolja, a millioszámra tehetõ bélbeteg, kiknek a száma folyamatosan emelkedik.
A bete.gség sajnos futótûzként terjed, s felelõsséggel állítom. hogy hazánk lakosság jelentõs része már klinikailag vagy subklinikailag szenved a kórban. A t erapiának minden esetben egyedinek kell lennie, mert mindenk inek mások a tesfi, lelki-szociális adottságai, s minden lélekhez és testhez más kapun keresztül lehet eljutni.
Vannak a terápiának azonban olyan általános alapelvei, amelyek mindenkinél azonosak.
Ezek a dietetika, a fitoterápia, a masszázsterápia, az életvezetési terápia és a pszichoterápia.
A kór kezdeti szakaszában tilos minden nyers koszt, minden, ami állati termék, a túl hideg, túl meleg, szénsavas, festéket, konzerváló anyagot, élesztõt tartalmazó élelmiszerek, minden könnyen oldódó szénhidrát, a méz is, tilos minden, amiben fehér liszt van, minden alkohol tartalmú ital, a feketekávé, továbbá minden hüvelyes, kobakos (tökfélék) és keresztesvirágú, azaz a káposztafélék és a retekfélék, a hagymafélék, a paprika minden formában”valamennyi gyümölcs is a tilalmi listán szerepel.
Nézzük inkább, hogy mi az, ami ehetõ:
A betegség aktív szakaszában, amikor napi többszöri híg, nyákos, véres széklet van, csak nyákká fõzött barnarizs, zab ehetõ kiegészítve lósókamag és pásztortáska teávalMinden tányér kásához egy kanál frissen darált lenmagot is adni kell. A teákat csak frissen szabad fogyasztani és csak kortyolva, mert nincs pufferoló bél nyálkahártyaa. 4 Ha már a széklet jó pár napig norma is, akkor ehetõ a következõ: kásafélék, párolt brokkoli, héjában sült-fõtt burgonya, teljes õrlésû, de durva korpát nem tartalmazó kenyér pirítva (lehetõleg félfehér tönköly kenyér legyen), a paradicsom mindenféle formában, de fõleg nyersen, cikóriasaláta, endiviasaláta, nyers vöröskáposzta saláta. Állati fehérjék közül csak lágytojás és tengeri hal fogyasztható.
Minden falatot nyállá kell rágni, lassan, méltósággal, szinte ima állapotban. A kásákra, salátákra egy-egy kanál hidegen sajtolt tökmagolajat kell önteni. Minden, ami új az étkezésben, abból az elsõ alkalommal csak kóstolónyi mennyiség fogyasztható, hogy a szervezet szokjon hozzá az emésztéséhez, s egyszerre csak egyféle új élelmiszert szabad beállítani!!!
Gyógyulás, különösen a súlyosan elõrehaladott esetekben sajnos nem várható, de a kellõ körültekintéssel és önismerettel társult, önfegyelemmel tartott életmóddal kialakítható a tartósan tünetmentes állapot, s aki így él, az valószínûleg jó pár évvel túléli a statisztikai átlagot, .
A kúrát kiegészíti a talp és speciális has masszázs, amire a családtagokat könnyen be lehet, és be is kell tanítani. A masszázst speciális masszázs-olajjal kell végezni. A benne lévõ aromás anyagok mint a lélek, mind az energiaháztartás. mind pedig a fizikai test harmóniáját segítik elõ.
Cél a terápiában az, hogy minél kevesebb idegen segítséggel, minimális gyógyszerrel, a páciens önismeretét kihasználva öngyógyító programot készítsünk s ennek eredményeképpen a páciens nem másoknak kiszolgáltatva tengõdik a kétségek közepette, s éli a bizonytalan kimenetelû terápiákat, hanem önmaga válik saját gyógyítójává.
A komplex kúra céljai tehát az önismereten és öngyógyításon keresztül az alábbiak:
mikrobiológiai rendterápia
gyulladáscsökkentésf
székletrendezés, ezáltal a toxikus anyagok ürülnek. az éltetõ anvagok pedig bejutnak a szervezetbe
pH viszonyok normalizálása
egészséges új nyálkahártya kialakítása
idegen képletek növekedésének fékezése, megállítása, esetleg visszafejlesztése
a másodlagosan jelentkezõ, korábban ismertetett tünetek okozati szintû megszûntetése
a betegségtudatból az egészségtudatba való átformálódás testi-lelki feltételeinek megteremtése.
A komplex kúra része a természetes forrásból származó specifikumok felhasználása is.
Ezek biológiailag teljes értékû táplálék kiegészítõk, amelyek tartalmazzák az ember számára optimális összetételû makro-mikroelemeket, vitaminokat, enzimeket
egyéb biológiailag aktív anyagokat, és bejuttatják a szervezetbe azt az élõ flórát, amelyek szinergistái a normális mikroflórájának.
A táplálék kiegészítõket minden esetben egyénileg szükséges megállapítani.
A betegség intenzív szakaszában az alábbi teák jöhetnek szóba, mindég egyéni elbírálás alapján:
1. Lósóska (Rumex acetosum) 25%
Jelentõs 5-10% csersavat, flavonoidokat, polifenolat tartalmaz.
Gyulladáscsökkentõ, vérzéscsillapító, nyálkahártya a összehúzó hatása közismert. A normál bélflórát nem károsítja.
2. Tölgyfakéreg (Quercus robur) 25%
Jelentõs 6-11% csersavat tartalmaz, enne mintegy 70-75%-a gallotannin. Tartalmaz továbbá kvercitint, flavonoidokat, k: seranyagokat és gyantát.
Belsõleg erõs összehúzó, gyulladáscsökkenõ, vérzéscsillapító hatású. A bélflóra normál összetételét nem károsítja, a kórokozó mikroorganizmusokat pusztítja. szaporodásában gátolja.
3. Pásztortáska (Capsella bursa pastoris 50%
Jelentõs mennyiségben tartalmazza . az alábbiakat: betain, kolin, tiramin. acetilkolin, hisztamin, flavonoidok, szapininok, cserzõ anyagok.
Elsõsorban enerális kapilláris vérzés: csillapítására alkalmas. Különlegesen makacs vérzések esetében nyersen is fogyasztható, de csak a szakember javaslata szerint.
Amikor a széklet már jó, az elõbbi alap tea kiegészülhet a következõkkel, de mindég egyedileg meghatározva:
Citromfû, orbáncfû, cickafark, körömvirág. Apró bojtorján, libapimpó, vérontó pimpó, ánizs, kömény, kakukkfû, menta. !
Felmerül a kérdés, hogy mit értünk jó széklet alatt?
Ami általában reggel felkelés után magától, könnyedén ürül, egyben van, nincs utószékelés (errõl beöntéssel meg lehet gyõzõdni). A széklet formája elején és végén egyforma, tehát nem elvékonyodó, színe az elfogyasztott táplálékra jellemzõ,
de nem világos. Nem tartalmaz emésztetlen táplálékot, és más anyagokat, vért, nyákot, bélfoszlányt, parazitákat. Felszíne sem fényes, sem matt, konzisztenciája a felszínen és belül ugyanolyan, szaga nem kellemetlen, inkább a friss tavaszi szántásra emlékeztet (a hasonló mikroorganizmus garnitúra miatt). Nem szükséges a végbél kitörléséhez papír, azaz nem hagy nyomot sem a végbélnyíláson, sem a WC-n, tehát a bélfal állapota is kifogástalan – azaz nincs residuum a végbélben.
A materiális terápia része a természetes forrásból származó vitamin, makrmikroelem és egyéb bioaktív anyagokkal v harmonikus ellátás is.
A materiális terápiához, de részben már az energetikai terápiához tartoznak a különféle fizioterápiás módszerek: pakolások, fürdõk, láb- és hasmelegítések, agyagpakolások a hasra, valamint az egészen speciális hasi manuálterápia, amely részben a vénás, részben a nyirokpangást hivatott megszûntetni. ide tartozik a gerinc manuális medicinája is, valamint a célzott akupresszúra, akupunktúra és moxaterápia is. A talpmasszázs a saját magunkon végzett önmasszázs napi feladatként jelentkezik.
Végezetül, de nem utolsó sorban, sõt talán lehetett volna ezzel kezdeni, szólni kell a mentális terápiáról. Haraggal, gyûlölettel, fel nem dolgozott sérelmekkel, életcél nélkül mindezek csak részeredményeket hoznak.
A mentálhigiéne, a kineziológia, a különféle lelki katarzisok megélése csak szakértõ, felelõsen gondolkodó gyógyító által vezetve történhet meg.
A lélek békéje nélkül a materiális és energetikai terápia visszaeshet a tüneti terápia szintjére.
Tudomásul kell venni, a colitis gyógyíthatatlan betegség, de igen szigorú életvezetéssel kialakítható a tartós tünetmentes állapot, s ez már hasonlít a gyógyuláshoz.
Béky László