Korábbi cikkemben a Makro kozmosz rendjérõl írtam néhány gondolatot, mostani cikkemben az embernek, ennek a testtel, lélekkel, szellemmel bíró élõlénynek a mûködésérõl szeretnék néhány gondolatot elindítani
Elõl járóban azonban annyit, hogy a fizikai test mûködésérõl egyre többet tudunk, de a lélek, a szellem szintjérol ismereteink rendkívül hiányosak. Sorozatomban a keresztény értékrendet tekintem mérvadónak, de ugyanakkor ismertetem a hagyományos távol keleti rendszerekbõl azt, amire azt mondjuk, hogy egyetemes emberi érték.
Maga az emberré válás folyamata nehezen magyarázható, hisz a folyamat a végtelenbe nyúlik, s igen nehéz elkapni azt a pillanatot, amikor a Teremtõ akarata már szellemi szinten is megnyilvánult.
A genetikai kutatások eljutottak arra a szintre, hogy 144.000 évre teszik az emberré válás idõpontját, s valahol Afrika derekán megtalálták a két Õs Apa és Õs Anya genetikai maradványait, amelybõl minden ma élõ ember származik. Mi ez , ha nem Ádám és Éva legendájának tudományos bizonyítéka.
Természetesen mint minden elméletnek, ennek is van ellen bizonyítéka.
Nemrégiben szintén Közép Afrikában egy geológiai rétegben több emberfaj egyidejû jelenlétére utaló csontokat találtak.
Ezekbõl a genetikai õsökbõl aztán a környezeti hatásokra kialakultak a ma élõ népek. A genotípus és a fenotípus, azaz az egyén és a faj-fajta- folyamatosan kapcsolatban áll a külvilággal, s a külvilág kihívásaira vagy megváltoztatja az anyagcsere típusát, vagy ha ez nem elég a genetikai struktúráját, s így újabb és újabb fajok, fajták, rasszok alakulnak ki.
Igen fontos tudnunk, hogy az örökítõ anyag a gén, maga is spontán megváltozhat, s ezzel új környezeti és egyéb hatásoknak megfelelõ formátumok alakulhatnak ki.
Nincs tehát a természetben úgynevezett ” közbülsõ láncszem”, mint az a Fajok eredete mûvében Charles Darwin írta. A földi létformában, de az Universumot is beleértve bizonyos szinten hihetetlen összecsengések vannak, amely nemcsak az emberi faj, hanem minden létezõ élõ és élettelen összefüggését bizonyítja.
Földi formában tehát mindennek, ami anyagi, atom szerkezete van. Minden, ami földi létformában akár élettelen, akár élõ, ugyanazokból az anyagokból épül fel, csak az összetétel és ennek megfelelõen a szerkezet, a forma a más és más.
Az emberi gén szerkezet a növényekkel mintegy 3o %-ban, az állatokkal mintegy 50-99,9 %-ban azonos. Létünket pedig azonos elektro mágneses rendszerben, multi dimenziónális téridoben, azonos holomezõben /errõl a késõbbiekben részletesen írok / éljük.
A fizikai létrõl, mint mondtam, egyre többet tudunk, de hogy a bennünk lévõ lélekkel mi volt, a termékenyítés elõtt, s mi lesz a halál után, arról mit sem tudunk.
Erre már nem a tudat, hanem a hit ad választ, bár egyre többen vannak, akik hittel vallják, hogy tisztában vannak elõzõ életeikkel. Errõl a kereszténységnek teljesen más a véleménye. Nem is ez a lényeges, hanem az, hogy amíg a Földön élünk, életünk méltó legyen az EMBER kifejezéshez, s ebben valamennyi
világ vallás alaptézisei egyenlöek, sajnos a be nem tartását naponta tapasztaljuk Állítólag, mióta ember él a Földön, kilenc ! ! ! nap volt háború mentes- errõl nincs mint mondani. Ismertetem a legfontosabb népbetegségeket, annak ok-okozati összefüggéseit, így lassan olyan ismeretek birtokába jutnak, ami megerõsíti önismeretüket, s nem lesznek kitéve a különbözõ divathóbortoknak, a mindent tudó csodálatos gyógyulást igérõ kérész életû csoda rendszereknek és módszereknek. Ki-ki megismeri saját alkatát, anyagcsere típusát, s annak megfelelõen alakítja életét, a mindenkori pszicho szociális háttér ismeretében.
Elõször a táplálkozás anatómiáját és élettanát ismertetem, s mindjárt citálom Hyppokrátész ókori görög bölcs szavait. Azzá leszel, amit ettél, s a Halál a belekben lakik…
E két mondás, azaz inkább kinyilatkoztatás mind a mai napig igaz és érvényes.
Elsõ kérdésként általában az, mit, mikor, mennyit és milyen formában együnk?
A legnagyobb hibában pont ezeknek az alap kérdéseknek a helytelen értelmezésébõl kapunk, s a különféle éghajlati övekben bevált, vagy más vallási filozófia által jónak tartott, de nem a mi gazdaság-földrajzi rendszerünkbe illõ táplálkozási rendszerek átvétele jelent.
Nézzük meg józan paraszti ésszel, mit mutat a fogképletünk, s ezt hogyan kell értelmezni!
A 32 fogunkból- 4 szem fogunk van. Ez az összes fog 12, 5 %-a Ez felel meg nagyjából a kifejlett felnõtt átlagos állati fehérje szükségletének. A 8 metszõfog a zöldséget, gyümölcsöt jelenti, ez mintegy 25 %, a többi, az elõ és utó zápfogak megfelelnek az olajos és hüvelyes, valamint gabona magvaknak. Ez természetesen igen nagy átlagra érvényes, de a helyi adottságoktól ettõl lényegesek az eltérések, hisz éppen ez jelenti az emberi faj hihetetlen alkalmazkodó képességét, akár a leg szélsõségesebb viszonyok közé is- lásd eszkimók!!!
Mózes elsõ könyve a Genesis azaz a Teremtés könyve is alapjaiban utal a táplálkozási követelményekre. Elébb a növényi, majd az állati eredetû étkeket, s azok elkészítését ismerteti, s leírja a tilalmakat is.
Lényeges amit ír: Ne tápláld magadat idegen földekrõl származó étkekkel… Néktek adom eledelûl a maghozó füveket, s azokat a gyümölcsöket, melyek magot hoznak. Mint tudjuk, a génkezelt növények genetikai végtermékek, s magjukból nem lesz felhasználható utód. A genetikai mutációk hatását még nem ismerjük tökéletesen, de elvetnünk sem lehet. Csak egy példa számtalan közül a génkezelt növényekre: a mai cukorrépa szerte a világon az 50-es években colhicinnel kezelt genetikai mutációból származik.
A máig le nem zárult és soha le nem záruló vita azonban a vegetárius és nem vegetárius rendszerek közt keresendõ. Magam, aki lassan 25 éve vagyok vegetárius, így hitelesen, belûrõl tudok a kérdéshez hozzászólni.
Az emberi emésztés genetikailag kódolt enzimatológiai folyamat, amelyben rendkívül nagyok az egyes populáción belûl is az eltérések.
A genetikai kód mellet meghatározó az úgynevezett humanofil, azaz emberbarát mikroorganizmusok jelenléte, ami elsõdlegesen a tápcsatornában található, mégpedig mintegy egy nagyságrenddel nagyobb számban, mint ahány testi sejtünk van. Alapjaiban meghatározó továbbá az a gazdaság földrajzi helyzet és mezõgazdasági kultúra, ami az élelmiszereket rendelkezésre bocsátja.
Hatnak továbbá a szokások, a mindenkori egészségi, betegségi állapot, a pszicho szociális háttér, azaz van-e pénzünk a szakszerû táplálkozásra, vagy nincs!!!
Mindezek ismeretében félelmetesnek tartom, és alapjaiban elítélem azt a sajnos eléggé kialakult rendszert, ha valaki valamely betegségbõl valamilyen étrendi változtatás hatására jobban lett, vagy meggyógyult, onnan kezdve lánglelkûen hirdeti, minden betegség biztos gyógyulását. Példa erre a daganatos betegségekben szenvedõk halálra böjtöltetése, a vastagbél betegek lé böjt kúrára fogása, a szív érrendszeri betegek eltiltása a tengeri haltól, a szerencsére már lezajlott a tojás.-koleszterin õrület, s ki tudja hány és hány vadhajtása van a magát tudományosnak nevezõ rendszereknek.
Alapigazság, vegyesen, bölcs mértékletességgel, mert korunk legújabb betegsége a kövér, de hiánybetegség syndróma. A vegetáriusságnak tehát kicsiny gyermekkorban TILOS szerepet adni. Kivétel egyes emésztõszervi, borgyógyászatai és pulmonológiai esetekben tehetõ, de csak a kúra idejére.
Természetes, hogy a fenil keton uria csak célzott növényi táplálkozást engedélyez, de ez kivétel.
Véleményem szerint a vegetáriusság nem étkezési szokásrend, hanem filozófiai irányzat, amelyben igen sok minden együtt van, de alap elve a ..nem ölés ..azaz elutasítom azt, hogy bármely élõlény életének kioltása által nékem táplálék jusson. Ez pedig csak belülrõl jövõ el határozás, nevezzük megtérésnek, megvilágosodásnak, haza találásnak, mindegy mia a neve, de csak teljesen kifejlett felnõtteknek javaslom. Természetesen ekkor is csak úgy, hogy figyeljék magukat, s ha legkisebb romlás állna be szervezetükben, legyenek képesek átértékelni a helyzetet.
A vegetáriusságnak is vannak fokai.
A tisztán növényi és ezen belül leginkább nyers kosztot fogyasztók a vegánok. Ebben csoportban van a legtöbb hiány betegség, a legtöbb idegrendszeri zavar. Viszont bizonyos esetekben átmenetileg mégis javasolt. Ezt nevezik böjtnek, méregtelenítésnek. Csak szakértõ által javasolt módon ajánlott végezni. A lakto vegetárius fogyaszt tejet és tejterméket, az ovo vegetárius tojást is, az ovo-lakto vegetárius mindkettot fogyasztja. Ez a rendszer, amennyiben szakszerûen hajtják végre, megfelel a táplálkozás tudomány valamennyi kritériumának, s mégis betartja a nem ölés fogalmát. A leg egészségeset rendszerek közé tartozik.
A húsok közül a tengeri halaknak van kiemelt jelentõségük, a bennük lévõ telítetlen zsírsavak miatt, amire elsõsorban a korrekt hajszáleres keringés fenntartásában van kiemelt szerepük.
A kagylókat nem javaslom, mert igen nagy lehet a toxicus nehéz fém szennyezõdésük. a Biblia is tilalmi listára sorolja.
A szárnyas fehér húsok, a borjú, birka, kecske a még a szarvasmarha is könnyebben emészthetõ húsok közé tartozik, míg a sertést szinte minden rendszer tiltja, vagy nem javasolja.
Ki ki döntse el mindenkori általános helyzete alapján, milyen húst vagy állati fehérjét fogyaszt. A zöldségeknél, gyümölcsöknél elsõ, hogy lehetõleg szezonális, jól megért, biológiailag tiszta helyrõl származó termék legyen.
Fogyasztásuk elsõrendûn nyersen ajánlott.
Az olajos magvak elsõsorban téli élelmiszerek. A hüvelyes magvak csak fõzve, vagy egyéb hõkezelés után fogyaszthatóak, mert fehérje emésztést gátló anyagokat tartalmaznak, s ezek csak hõre bomlanak.
A gabonaféléket lehetõleg teljes õrlésû formában készült pékáruval, tésztafélékkel vegyük magunkhoz.
Tartsuk szem elött a régi népi mondást. Reggel, mint a király, délben mint a polgár, este mint a koldus!!! Fogyasszunk mindenbõl arányosan, nagyjából a fogképlet szerint, s akkor nagy baj nem lehet.
Béky László