Tapasztalták-e kedves olvasóink, hogy ha valaki csípõset eszik, vagy iszik, annak nemsokára melege lesz, törli a homlokát, s veszi le magáról a ruhát, s a külsõ hõmérséklettõl függetlenül meleg érzetrõl számol be!

Nincs avilágon olyan nép nemzeti konyha, amelyik ezt ne ismerte volna fel. Már a Bibliában, az Ószövetségben több helyen találunk utalást a helyes táplálkozási szokásokon belûl a fûszerek használatára, de igazán tudományos alapra a , Georgehe Oshawa által rendszerbe foglalt , zen buddhista filozófiai alapokon nyugvómakrobiotikus rendszer magyarázza, a jelenséget, valamint az évezredes hinduista alapokon nyugvó védikus táplálkozási rendszer.

A makrobiotikus rendszernek az az alapja, hogy mindég a szezonnak megfelelõen illõ táplálkozni, azaz tavasz végén, nyáron, õsz elején , amikor a külsõ hõmérséklet magas, s a szervezet hõregulációs rendszere a hûtéssel van elfoglalva, s ennek érdekében sokat párologtat, akkor a friss zöldségekre, gyümölcsökre van elsõsorban szükségünk, lehetõleg ökológiailag és biológiailag tiszta helyrõl beszerezve. Ebben a meteorológiai ciklusban a sok gabonának hüvelyes és olajos magnak nincs helye.

Hasonló a helyzet hosszantartó lázas állapot esetében is, ekkor is indokolt a szervezet úgynevezett zöldséggel, gyümölccsel történõ hûtése. Mindkét esetben ismert a különféle módon lehûtött friss zöldséglevek, gyümölcslevek fogyasztása is.

Más a helyzet azonban akkor, amikor jön a hûvös, nedves, vagy hideg, de száraz idõ?

A szervezetünknek megnõ a kalorikus energia igénye, s inkább a melegítõ ételek felé billen a mérleg nyeléve. A kalorikus energia számtalan módon kerül a szervezetben felhasználásra, ebbõl két nagy csoportra oszthatjuk valamennyit. Elsõ az alap anyagcsere, ebbe tartozik minden olyan élettani feladat, ami elsõsorban a vegetativ idegrendszer által és a belsõ elválasztású mirigy rendszer által irányított folyamat. Ezek a tudattalan által irányított élettani folyamatok az emésztés, a légzés, a vér és nyirok keringés s egy sor egyéb automatikusan mûködõ rendszerek összessége. Ezek közé tartozik bizonyos szintiog a hõreguláció is, amely bizonyos élettani keretek közt teljesen automatikusan történi mind a meleg, mind pedig a hideg esetében.

Eljön azonban egy ugynevezett küszöb érték, amikor a reguláció érzet formában jelzi, hogy az automatizmus határai és lehetõségei elérkeztek a korlátokhoz, s most már tudatosan kell cselekedni.

A meleg és hideg érzet bizonyos szint után tehát tudatos cselekvésre késztet, mely eredménye képpen cselekedeteink oly irányba tolódnak el, ami a tudattalan kompenzációt segítik.

Hideg esetében többet, sürübben, s mást eszünk, mint meleg esetében.

Az õszi, téli és kora tavaszi táplálkozás alapját a különféle gabonák képezik, elsõsorban a hajdina, a rizsfélék, a köles, a kukorica, a zab, de ajánlatos az olajos és hüvelyes magvak napi rendszerességgel történõ fogyasztása is.

Az olajos magvak hidegen préselt olajai szintén kitünõen bele illenek a táplálkozási rendszerbe, s nem feledkezhetünk meg a csípõs fûszernövények ésszerû és okszerû használatáról sem. A meleg érzetet növelhetjük a tûz energia táplálékainkba történõ bevitelével, azaz az élelmiszerek sütésével, fõzéséve, párolásával ez megoldható, bár ebben az esetben a növényekben az élettani feladatokhoz nélkülözhetetlne enzimek denaturálónak, s ezért kell minden nap valamely téli gyümölcsöt, vagy zöldséget nyersen fogyasztani.

A sütésnek vannak speciális megjelenési formái is- pl sült geszutenye, sült alma, sült tök, de ismerjük egy sor egyéb zöldségnövény grillezési és speciális fûszerezési formáját is.

A csípõs, melegítõ fûszerezés szinte a teljes étlap minden fogására kiterjeszthetõ, mert a paprikás pálinka étvágy gerjesztõnek, majd egy jó halászlé, s azt követõ szintén ésszerûen fûszerezett túrós csusza, végül valamely uillõ bor, vagy a szánkózásból, sielésbõl, korcsolyázásból, vagy csak a hidegbõl hazajövet milyen jól esit a kellõen fûszerezett forralt bor, s utána a forró zuhany, vagy forró mustármagos lábfürdõ.

Vannak népgyógyászati tapasztalatok a csípõs paprika gyomor nyálkahártya gyulladás csökkentõ hatásáról is, de a csípõs hagymafélék, fokhagyma és egyéb hagymafélék holisztikus népgyógyászati hatása szintén közismert.

Ugyancsak empiria, azaz tapasztalat, ha csípõs növényi alap anyagu kenõcsökkel kezeljük a bõrünket, az nem csak a bõrben, hanem a bõr alatti kötõszövetben is vérbõséget eredményez, szöveti hisztaminokat szabadít fel, s ezek mind mind ,amennyiben nincsenek túlzásba vitt szinten, elõsegítik a vérkeringés és a nyirokkeringés javulását, ami a kérdéses terület harmónikusabb mûködéséhez vezethet.

Összességében a téli táplálkozás és önmagunk bõr és testápolása megkívánja az ésszerûen alkalmazott csípõs növényi alapanyagú készítmények, élelmiszerek, italok alkalmazását és fogyasztását.

Béky László, 2oo4/2oo5 telén