Mint minden ismeret, a természetes éslet és gyógymódok is egyidõsek az emberiséggel. Elébb a tapasztalat, majd a minden korok tudománya, amit paradigmának nevezünk, határozta meg, hogy miaz ami az ember számára hsznos és mi a haszontalan.

Ennek eredményeképpen a történeli fejlõdés számtalan csúcsot és mégtöbb mélypontot tudhat magáénak. Gondoljunk a nagy ókori folyammenti kultúrák virágzására, az egyiptomi, görög, indiai, kinai, kúltúrák virágkorára. Mind a mai napig értékes ismeretek maradtak ránk, amelyek a modern orvostudomány elemi építõ kövei.

Hyppokrátész tanai a mai napig alapjai a természetgyógyászatnak és orvostudománynak.

Az ókori bölcslet többféle vallásfilozófiai oldalról ismerteti a betegség és egészség képet, s ezek közûl mind a mai napig virágzik a védikus gyógyászat, amely hinduista alapokra és Budhista alapokra épiti az emberképet, ismert a TAO ista rendszer, amely alapja a hagyományos kinai orvoslásnak, de ismerjük a kaballisztikus, muszlim és egyéb szintén vallásfilozófiai alapokra épített rendszereket is.

Ezekben a rendszerekben az orvoslásnak nincs külön ugynevezett akadémikus része és természetgyógyászati része, hanem egységes, holisztikus emberkép az alapja, amelyben a fizikai és nem fizikai szinteknek egyaránt jelentõsége van.

A magát modernnek, akadémikusnak nevezezõ orvostudomány szétszedi részeire az ember, minden pici egységünknek van már specialistája, aki annak a résznek ilyen olyan amolyan nagydoktora, de az egész holisztikus rendszernek kevésbé ismerõje. Külön szakorvos foglakozik a lélekkel, s külön más a testtel, s az energetikáról még hallani sem akarnak, pedig ez mindennek az alapja.

Nagyon helytelen, hogy a magát kultúrnak mondott államokban e két terület, az orvostudomány és a természetes élet és gyógymódok nem egységet képeznek, bár a legutolsó években, azaz l997 óta jogszabályi keretek fektetik le Hazánkban a természetgyógyászat helyét, szerepét.

A trermészetgyógyászatnak a megelõzésben és a rehabilitációban van kitüntetett szerepe. A megelõzés alatt at egész társadalom tudatszintjének emelése a cél, megérteni mindenkivel, hogy a képesség, a vágy és a lehetõség határain belûl ki ki találja meg a helyét a társadalomban, s ott legyen boldog, ott teljesüljön ki, ahol a hármas egység találkozik.

A krónikus degenerativ betegségek szinte mindenkinél jelentkeznek, elébb a krónikus fáradság síndróma képében, majd ezt követi a vese gyöngeség, az irritábilis bél síndróma, a különféle allergiás megbetegedések, az immunrendszer megzavarodása, az auto immun betegségek sokasága, a krónikus sejtszintû oxigén és energia hiány, a sav-lug egyensúly megbomlás, a mikrobiológiai egyensúly vesztés, stb stb.

A természetgyógyász feladata az, hogy az alakt az anyagcseretipus, a mindenkori psziho szociális helyzet és egy sor egyéb tényezõ ismeretében feltárja a mindenkori betegségi állapo ok okozati összefüggései, s ennek ismeretében a terápia összeállítása a tünetek tûrés határon belûre vitele mellet, az oki szintû megoldások felé tendáljon

A megoldás számtalan módja ismert. A lelki segítség nyujtás, az energetikai harmonizálás, a dietetika, a gyógynövényterápiák sokasága, a masszázsok a fizioterápi széles skálája, mind bio stimulációként fogható fel, amely a suzervezet természetes öngyógyító módszereit mozgosítja, a lehetõ legkisebb mellékhatások nélkül.

Hazánkban a természetgyógyászati rendelõk ÁNTSZ engedéllyel mûködnek, s azokban hivatalos állami minõsitõ ugynevezett ETI vizsgával rendelkezõ természetgyógyászok és orvosok dolgoznak.

Eddig közel 4ooo ETI vizsgázott ternészetgyógyász dolgozik Hazánkban, s várhatóan ez a szám tovább fog emelkedni. Az ETI vizsga azt jelenti, hogy a hallgatók egészségügyi ismeretkbõl, anatómia, élettan, általános természetgyógyászat, s valamely specifikumból bizottság elött tesznek tanuságot tudásukról.

Béky László