Szervezetünk mûködésérõl számtalan módon szerezhetünk információt, s ezek leginkább az orvosi diagnosztika tárgykörébe tartoznak. Az egyre kifinomultabb módszerek már nem csak a megtörtént események lezajlásáról, s annak végsõ következményérõl adnak tájékoztatást,t közölnek, hanem az események fizikai szintû manifesztációját jóval megelõzõen, a szervezet megzavart anygcsere folyamatairól “értesítenek” s ennek eredményeként van mód az életvitel korrekciójára. Nem szükséges azonban éjjel nappal orvoshoz futkározni, vannak házi módszerek, amelyek segítségével magunk is meggyõzõdhetünk bizonyos anyagcsere folyamatainkról. Mint napi alap információ, a vizelet és a széklet, izzadásunk szaga amennyiben ismerjük a házi vizsgálati módszereket, jól eligazítanak néhány alapvetõ kérdésben.
Nézzük meg elõször a saját szagunk üzenetét.
Az egészséges embernek nem kellemetlen sem a lehellete, sem a természetes testnyílásainak szaga, de nem kellemetlen a friss izzadás szaga sem. Természetes, hogy mindenkinek a nemétõl, korától, táplálkozási szokásaitól, ivari ciklusától, idegi állapotától egészségi illetve betegségi állapotától és egy sor egyéb külsõ-belsõ tényezõtõl függõen megvannak a saját magára jellemzõ karakterû szag információi, de ezek egészség esetében sohasem kellemetlenek.Bizonyos esetekben-fõleg a párválasztásnál- ezek az illatok egyenesen vonzóak, s nem ritka, hogy egyes párok közt az egyik legerõsebb fizikális kapocs éppen a genitális tájék illata.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a szerevezet korábbi ugynevezett egészséges alap illata megváltozik, s ez figyelmeztetõ lehet. A teljesség igénye nélkül néhány figyelmeztetõ jel. Amennyiben a lábujjak közén akorábbitól erõsebb erejdt illat van az azt jelenti, hogy többlet szénhidrát került a szervezuetbe, ugyanígy ha ammoniás az illat, az azt jelent, hogy több a fehérje bevitel az igénynél.
Jellemzõ lehellete van a cukrobetegnek, fõleg elõrehaladott állapotban, ez acetonos szagú.A tüdõbeteg rothadó ammoniás szaga, a veseelégtelenség áporodott vizelet szaga, a májbetegek édes-fanyar szaga, a rákos betegek semmivel össze nem téveszthetõ szaga, egyes nõgyógyászati állapotok igen jellemzõ szaga a gyakorlott gyógyító számára jelzés értékû. De jellegzetes szaga van a félelemnek, a szekszuális aktivitásnak, a fiziokális tettrekészségnek is. Jó ha ezekkel is tisztába vagyunk.
Következik a vizelet házi vizsgálata.
Elsõ, hogy jegyezzük és mérjük a bevitt és üritett folyadék mennyiségét, az ürités pontos idejét és a részmennyiségeket is, majd ezek napi összesítését. Pár nap alatt úgynevezett trendet is meg tudunk állapítani.
A napi vizeletet vizsgálhatjuk összeöntve, de vizsgálhatjuk részegységenként is. Figyelni kell az ürités megindulásának módját, könnyen, vagy nehezen undul, milyen erõs a sugár, folyamatos, vagy akadozik, ürül-e teljesen a hólyag, illetve könnyen vége van-e vagy meg-meg indul még kevéssé, valamely utócsöpögéssel.
Ezután az üvegpohárban felfogott vizeletet megtekintjük , megnézzük, hogy tükrös, tiszta-e, vagy van benne valamely idegen anyag. Ez lehet vér, genny, hám darabkák, gyulladásos váladék, sperma maradék/férfiaknál/ de lehet egyéb vese, vagy hólyag homok, kõdarab. Javasolt a napi vizeletbõl üledék mintát figyelni, hogy a napi vizeletben van-e 24 óra alatt látható üledék.
A vizelet színe is utalhat bizonyos élettani folyamatokra. A viztiszta bõséges hirtelen ürülõ vizelet utalhat felfázásra, a sörbarna vizeletnél máj-epe zavarra lehet gondolni. A cukorbeteg vizelete édeskés acetonos szagú, a vesebetegé jellgezetesen tömény hugyszagú. Ha a vizeletben vér jelenik meg, gondolhatunk a hólyag vagy a vese, de a hugyvezeték valamely komolyabb betegségére is, mindenesetre bármilyen olyan elváltozást találunk, ami a korábban még nem volt, tanácsos azonnal szakorvoshoz fordulni.
Székletünket, sajnos a legritkábban tekintjük meg, pedig a bélmûködésrõl naponta ad jelentést a gazdának. Egészség esetében naponta egyszer, felkelés után, de kitünõ egésség esetében többször is lehet spontán, pillanatok alatt ürülõ széklete, ami nem büdös, s akár hiszik, akár nem nem kell utána papír, mert nyom nélkül ürül.
Az egésséges széklet friss szántás illatú, jelentõs számban tartalmaz elhalt mikroszervezetet, rostot, s mindent, amire a szervezetnek nincs szüksége. Az egésszséges széklet vastag, szine az epefestéktõl sötét, felszíne nem fényes de nem is matt, a vége épp oly formált és konzisztenciáju mint az eleje, nincs benne vér,nyák,emésztetlen ételmaradék, s VC-n sem hagy nyomot. Minden széklet, ami nem ilyen, az már nem tökéletes. A szorulásos bogyó, vagy a napokig hordott vékony agyagszinû nyákos fényes felületû széklet épp oly rossz, mint a profúz hasmenés, vagy amelyiken nyák, vér található.
Figyelni kell azt is, hogy nincs -e a székletben idegen élõlény, galadféreg, cérnagiliszta, s a legkissebb gyanú esetén szakorvoshoz kell fordulni.
Anyagcsere folyamataink tükörképe a nyelvünk is. A lepedékes nyelv, a rossz lehellet, a lehúzódott iny, mind mind jelzés a kellemetlen testszagggal, beteg vizelettel és széklettel, hogy valami nincs rendben a szervezetben.
Az okok megkeresése szakember feladata, a tünetek el mis-másolása viszont nem a mi kompetenciánk.
Kérem a T. Olvasókat, fordítsanak nagyobb gondot anyagcsere végtermékeik ellenúõrzésére.
Szeretettel Béky László